balfeny

home refresh

Elérhetőség Aba-Novák Vilmos Hivatkozások   design: Závodszky

› Történet

 

Az Aba-Novák Galéria története

Az Aba-Novák Galéria története igen rövid, szinte e webfelülettel egyidős. Születési éve 2009. Leányfalu Nagyközség vezetése egy sikeres EU-s pályázat reményében az újjáépítendő Faluházban galéria létrehozását vette tervbe. Ennek vezetésére engem kértek föl. Rövid gondolkodás után végül a felkérést elfogadtam, és nekiláttam a tervezett galéria koncepcióját kidolgozni. Az első időkben a galéria neve Derékhad Galéria lett volna. Ez egyben megfogalmazása is volt a rendező elvek, melynek mentén a művészeket megkerestük.
A magyar kortárs képzőművészet középnemzedékét, a derékhadat szeretnénk képviselni és a közönségnek bemutatni. Azoknak a pályán már eredményes művészeknek a reprezentációját tervezzük megvalósítani, akik díjakkal, sikeres kiállításokkal, gazdag életművel, tanítványokkal garanciát nyújtanak a galéria minőségi színvonalára. Egyszersmind teremtsük meg Leányfalu életében a kulturális vállalkozások sorában elsőként a falunk jellegének leginkább megfelelő kulturális vállalkozások, üzletek világát. Egyben bizonyíthassuk: Szentendre árnyékában is van mód és lehetőség ilyen jellegű tevékenységre.
Az előkészületek során olyan neves műkereskedelmi vállalkozások szakmai tanácsait is kikértük, mint a Kieselbach Galéria és Aukciósház, a Virág Judit Galéria, de Leányfaluhoz hasonlatosan kistelepülésen lévő szigetszentmiklósi Szász Endre Galéria tulajdonosaival is eszmét cseréltünk. Így jutottunk el a névválsztás kérdéséhez. A Derékhad Galéria helyébe az Aba-Novák Galéria lépett, nem feledve a korábbi névváltozatban lévő szellemi tartalmat. Anyai Nagyapám, Aba-Novák Vilmos neve azonban nekem mint jogtulajdonosnak szinte adekvát volt, és nevének vonzását egyetlen galéria sem becsülheti le. Ez egyben utat nyit a klasszicizáló neveknek és művészeknek is, de a minőség kérdésében is igazi mércét jelent. A történet egyenlőre ennyi, a következő lapokat majd a jövő írja.

 

 


Kováts Kristóf     

                                                                               Hagyatékgondozó
                                                                                      Galériavezető


Aba-Novák Vilmos, a névadó

Novák Vilmos 1912-ben, tizennyolc éves rajz- tanárnövendékként felveszi az Aba előnevet. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború. "1915. május végén a tábori ezredhez bevonultam mint hadapródjelölt őrmester Galíciába … a Lemberg környéki harcokban vettem volt részt" - írja. Megsebesül, jobb karja hosszú ideig béna, s rajztanári oklevelét mint szabadságos katona szerzi meg. Kitüntetésekkel szerel le 1918-ban, majd a Műegyetemen kise- gítő tanársegéd. Kora fiatalságától kezdve tuda- tosan készült festőnek. 1918-ban szerzett rajz- tanári diplomát a budapesti Magyar Képzőmű- vészeti Főiskolán. Első grafikai kiállítása 1920- ban, az Ernst Múzeumban nyílt. 1921–ben Ol- gyai Viktor növendéke. Gyakran megfordult a Szolnoki Művésztelepen, ahol Fényes Adolftól tanult. 1923-tól a Magyar Rézkarcolók Egyesü- letének tagja lett. 1928-ban a Szinyei Merse P. Társaság tagjai közé választotta. 1929-1930 között a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. 1930–1937 között képzőművészeti magánis- kolát vezetett, 1939-től a Képzőművészeti Fő- iskola tanára lett. Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasz- tó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt. Festé- szetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erő- teljes ábrázolókészség. Késői temperafestmé- nyei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Mozgalmas rézkar- cait főleg fiatalabb korában készítette. Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is (Székesfe- hérvárott, Pannonhalmán). Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készítése (Pécs, sikon- dai, csornai, városmajori, jászszentandrási templomok freskója, a szegedi Hősök kapuja).