balfeny

home refresh

Elérhetőség Aba-Novák Vilmos Hivatkozások   design: Závodszky

› Művészettörténet (fejezetek a kortárs művészet történetéből)

A lap üzemeltetője és létrehozója szerint itt a képzőművészet iránt érdeklődő közönség számára a kortárs művészet előzményeiről, kialakulásáról, elterjedéséről és napjainkban elfoglalt szerepéről, jelentőségéről igyekszünk megjelentetni különböző forrásokból összegyüjtött írásokat. Szándékunk szerint korunk művészete által kiváltott viták, vélemények megértését segítjük ezzel. Tervünk az, hogy a közölt anyagokat bővítjük és bárki segítségét, aki e témakörben ajánl publikálható anyagot, azt köszönettel felhasználjuk.

A műalkotás Arisztotelész szerint alkotásvágyból és az érzelmek kifejezésének vágyából fakad. Lényegében a művészet a valóság utánzása, tükröt tart a természet elé. Az ember örömét leli az utánzásban, ami látszólag hiányzik az alsóbbrendű állatokból. A művészetnek mégsem az a célja, hogy a dolgok külső megjelenését ábrázolja, hanem a belső lényegüket ezért nem a külső pontos visszaadása jelenti a valódi lényeget.
A legnemesebb művészet éppúgy szól az észhez, mint az érzelmekhez, és ez az értelmi élvezet az öröm legmagasabb formája amihez az ember felnőhet.

On Aristotle, from The Story of Philosophy, Will Durant

A legáltalánosabb nézet szerint a művészet alkotó és egyedi észlelést igényel művész és közönsége részéről. Közismert kortárs kritika a modern festészettel kapcsolatban, hogy egy 4-5 éves gyerek is tudna olyat festeni, amiben benne rejlik, hogy azt a munkát valamiért értéktelenebb művészetnek tekintik, ami származhat abból, hogy a szemlélőnek nem sikerült benne megtalálni a jelentést, vagy abból, hogy a munka előállítása látszólag nem igényelt semmilyen készséget. Sokan a modernista művészethez szkeptikusan, lenézően viszonyulnak, mert úgy tartják, hogy az hanyatlás az azt megelőző korok fennkölt, méltóságteljes művészetéhez képest. A művészet egy közeggel való kapcsolat fejlesztett képességének vagy alapos ismeretének érzékét igényli. Szintén jellemezhető a nyelv kifejlesztett és hatékony használatával, ami a jelentést hordozza közvetlenül vagy átvitt értelemben. Ez az értelmezés alapvető kritikai nézetet igényel, útirányt, ami meghatározza, hogy az érzékelt tárgy által keltett hatások megfelelnek-e a művészettel szemben támasztott kritériumoknak, legyen az szemlátomást szép vagy csúnya. Az észlelést a tapasztalás színesíti, tehát a 'szép' vagy 'csúnya' szavakkal leírt reakció szükségszerűen szubjektív. A művészet vonzza az emberi érzelmeket. Esztétikai és morális érzéseket ébreszt és ezen érzések közlésének útján keresztül válik értelmezhetővé. A művész kifejezi magát a közönség pedig érzületeket él át, persze ezt nem muszáj tudatosan tenniük. A művészet felderíti az emberi érzéseket és utakat nyit annak vonzalmához, és az a 'jó' művészet, amelyik valami újat és eredetit hoz ezek valamelyikében.

Mi a művészet?

Meddig ér Manet ecsetje? (a lap uolsó fejezete): Francis Bacon

A művészet sokkal inkább az érzelmek feltárulkozása, mint egy tárgy rajzolt képe.

Francis Bacon

 

"A művészet nem önmagától fejlődik, az emberek gondolatai változnak, s velük változik kifejezésük módja is."

Picasso

Mi a szépség a művészetben?

lexikon: A szépség

De mi is az a szép? - Ami érdek nélkül tetszik - fújtuk hajdan az iskolában Kant szavait. Ez a meghatározás hosszú, szívós harc eredménye, melyben a legnagyobb gondolkodók és bölcselők tevékeny részt vettek. Arisztotelésztől és Aquinói Szent Tamástól kezdve Schellingig és Schopenhauerig mindenki azt igyekezett megértetni a csökönyösen önző, birtoklásra hajlamos emberiséggel, hogy a szépség káprázat és öncél, a véges dolog végtelen visszfénye, mely többet ér, mint maga az a dolog, melyből kiárad, s a csendélet akkor is szép, ha nem ehetjük meg azt a fácánt és nyulat, melyet ábrázol, a költemény akkor is szép, ha nem visszhangozza meggyőződésünket, és nem mozdítja elő közvetlen érdekeinket. A szépség hősi szabadságharca volt ez. Végül az emberiség belátta, hogy így is van. De ekkor se jutott közelebb a szépség rejtélyes mivoltához. Nem tudott számot adni, hogy miért is tetszik neki valami, vagy nem tetszik. Az újabb széptudomány már nem is meghatározásokat, fogalmi megkülönböztetéseket keres, hanem lélektani úton igyekszik belehatolni a művészi teremtés s a művészi élvezés titkaiba. Miért szép például valamilyen szín? Ezt gondolattársulásokkal, régi emlékek fölidézésével próbálták magyarázgatni. A magyarázat azonban mindig egyéni, sohasem általános. A mi gyerekeink általában a pirost tartják a legszebb színnek, talán azért, mert ez a legélénkebb szín, talán azért, mert a vérre emlékezteti őket. Japánban és Kínában azonban a legszebb szín a sárga, az a sárga, amely a mi lélekbúváraink szerint elszomorítólag hat ránk, s a halottak sápadtságát, a kicsépelt szalmát, az elmúlást juttatja eszünkbe. Nem lehet tehát eldönteni általános érvénnyel azt sem, hogy melyik szín a vidám, és melyik a szomorú. Gyászunk színe a fekete. Ellenben egyes néger törzsek pirosban gyászolnak, a japánok fehérben, a kínaiak halványlilában, az egyiptomiak sötétsárgában, az abesszíniaiak szürkében. Az az egykor elterjedt hiedelem is megbukott, hogy a szépség tulajdonképpen az épség, a testi és szellemi egészség, s ép testben okvetlenül ép lélek lakik. Ha ez így volna, akkor labdarugóbajnokaink vezethetnék az emberiséget. De nincs így. A púpos Leopardinak, a sánta Byronnak, a nyavalyatörős Dosztojevszkijnek, az iszákos Poe-nak, a rögeszmés Tolsztojnak, az idegbajos Nietzschének, az asztmás Proustnak mégis többet köszönhetünk, mint nekik. Be kell érnünk azzal, hogy a szépség fogalma egyénenként és népenként nagyon viszonylagos, amit egy újabbkori tudós abban a kétségbeesett mondatban fejezett ki, hogy a szépség tudatos önámítás.

Kosztolányi Dezső

A művészet jelentése (?)

A művészet szót ma általában esztétikai értelemben használjuk. Ennek - a szűkebb értelmű fogalomnak - azonban nincsen egységes, mindenki által elfogadott meghatározása. Az így értelmezett művészet határai nem tisztázottak, számos emberi termék határesetet jelent, amikor nehéz eldönteni, hogy műalkotásnak tekinthető-e vagy nem.
A művészet általánosan elfogadott meghatározás szerint "a valóság visszatükrözése", a művész látásmódján átszűrve.
Video Kandinszkij-munkákból
 Jackson Pollock

A XX. sz. festői: Pollock

    Például Jackson Pollock festő munkái képzettség nélkül vászonra szórt és öntött festékek eredményének tűnnek, és ez sok más példa mellett rengeteg kérdést vet fel a kortárs művészet érvényességéről, főleg amikor valamiről úgy tűnik, hogy egy három éves gyerek is készíthette volna (ami persze nem vonja kétségbe a példaként említett Pollock elismert kortárs művészi mivoltát, csak az ilyen művek tudatosságát kéri számon a művésztől). Tehát valójában hogy mi számít művészetnek, az gyakran megállapodás kérdése. Ez az egyetértés ráadásul időben nem statikus, volt amikor nagyon értékes eszmék elkerülhetetlenül eltűntek a történelem süllyesztőjében, míg mások túlélték azt, legalább olyan sok esetben szerencséből is, mint hiteles hasznosságuk okán.

Kandinszkij, Goldsworthy

    Vaszilij Kandinszkij elhíresült színhasználatát a festészetben ösztönző reakciók rendszerén keresztül fejlesztette ki, ahogy az idők folyamán megfigyelte és kikísérletezte a színekkel és színkombinációkkal kiváltott érzelmek természetét. Egy másik megközelítéssel Andy Goldsworthy kortárs művész ideiglenes szobrai elrendezéséhez természeti tárgyakat és anyagokat választott közvetítő eszköznek, és hogy ezek a szobrok újra testet öltsenek, annak egyetlen lehetséges útja a fényképezés.